Haragudtam rá... mást sem akartam tenni egész nap, mint beolvasni neki, ha hazaérek. Minden gondolat, minden szó, gondosan összeállt már a fejemben. Szinte megterveztem az egészet; kiabálok vele, egy szót sem hagyva, hogy mondjon... esetleg még meg is pofozom, ha úgy tartja kedvem.
Igen ám, ez mind szép és jó.
De mikor hazaértem, és megpillantottam, ahogy kócos hajjal, kisfiúsan nyúzott arccal mosolyodik el, miközben rám néz, mást sem akartam, mint szorosan magamhoz ölelni, és soha el nem engedni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése